Az 1950-es évek a második világháború utáni időszakot jelentik, amikor a társadalom és a divat terén is jelentős...
Mi is az a fast fashion és hogyan tudod Te is felismerni?
Mi is az a fast fashion és hogyan tudod Te is felismerni?
Amennyiben ezeket a sorokat olvasod minden bizonnyal Te magad is ismerheted a fast fashion árnyoldalait, de szerintünk feltétlenül szükséges és érdemes egyfajta történeti áttekintést adni a témát illetően, illetve abban is tanácsokat adni hogyan lehet ezeket a hatásokat tompítani és hogyan tudtok ebben Ti magatok is részt venni.
A különböző ruhadarabok vásárlása szinte az egész történelem folyamán egy időszaki, alkalmi esemény volt, hiszen nem volt szükség a ruhadarabok cseréjére, a tartósabb és gondosabb anyaghasználat, illetve a viselők részéről jelentkező bizonyos fokú igénytelenség is.
Sokszor elegendő volt évente párszor vagy akárcsak egyszer vagy még ritkábban megvásárolni az új ruhákat, többségében az évszakok váltakozásával vagy éppen az életkor előrehaladtával váltottak ruhatárat az emberek, és még ekkor is rendkívül limitált darabszámú és méretű ruhatárakról beszélhettünk.
Ez nagyjából a 20. század utolsó negyedéig -és egyes források szerint még a 21. század első éveiben is- így zajlott, azonban ekkor bekövetkezett valami, ami az egész iparágat felfordította a ruhavásárlási trendeket, az egész vásárlási ciklus drasztikusan lerövidült és talán egyáltalán nem túlzás azt állítani; a ruhavásárlás egyfajta hobbivá vált, elérkeztünk a gyorsdivat, azaz a fast fashion korszakába, amikor a ruhagyártók és velük együtt a transznacionális üzletláncok szinte futószalagon ontják magukból az újabb és újabb kollekciókat -évente akár több tíz vagy akár százezer kollekcióval- és bizony mi vásárlók meg is vásároljuk őket, akár egy plázában akár éppen kedvenc online webáruházunkból.
De vajon tisztában vagyunk vele milyen hatással van a fast fashion ránk, a bolygónkra és az élővilágunkra?
Biztos hogy aranykor volt?
A hirtelen bekövetkezett iparági robbanásnak és természetesen a mindeközben ezzel párhuzamosan bekövetkezett jóléti növekedésnek köszönhetően a legtöbb trendi és divatos ruhaüzlet terméke elérhető lett a széles rétegek számára, mégpedig sokszor az átlagos jövedelmekhez képest nevetségesen alacsony áron.
Sokan ekkor úgy tartották, hogy beköszöntött a divatipar aranykora, innentől kezdve pedig a ruhák már mindig is filléres és olcsó tömegcikkek lesznek majd.
Ekkor rendkívül jellemző volt az a szemlélet, hogy a vásárlást követő pár használat után a ruhák azonnal leselejtezésre, kidobásra kerültek; hiszen mindenkinek elérhetők voltak a legújabb kollekciók és természetesen sokan szerettek volna kedvenc celebjeikre hasonlítani vagy éppen a különböző divatikonok által diktált trendet követni.
Azonban ennek a trendnek vetett talán egyszer és mindenkorra véget egy 2013-as esemény, a Rana Plaza gyáripari komplexum összeomlása, amelynek következtében több mint ezren veszítették életüket, így hatalmas figyelem hárult a fast fashion iparágra és az iparágban uralkodó rendkívül rossz munkakörülményekre és az ezekkel kapcsolatosan előforduló negatív externáliákra, ezután kezdtek el a gyártók is elmozdulni a pár száz forintos pólóktól a drágább, de egyúttal fenntarthatóbb termékek irányába.
Mi is akkor a fast fashion?
A fast fashion vagyis lefordítva gyorsdivat az olcsó, de egyúttal divatos ruházkodás definíciója, amelyek többnyire a mainstream divat kifutó ötleteit mintázzák és ezeket óriási volumenben, rekord idő alatt, szinte rohamtempóban dobják piacra, hogy az egyre nagyobb és gyorsuló fogyasztói igényeket kielégítsék, de ezzel egyúttal mesterséges keresletet is teremtenek, ezért is rendkívül veszélyes ez a trend, a környezeti terhelésről pedig még nem is beszéltünk.
Magával a széles tömegek számára elérhető olcsó ruhadarabokkal még semmi probléma nem lenne, sőt akár üdvözítő is lehetne, de sajnos pont ebből kifolyólag a rendkívül silány anyagból készült darabokat -ami egyfajta ördögi kör hiszen pont a gyorsaság és a felhasználók részéről történő rövid használhatóság miatt készítik ezeket, viszont ezáltal valóban alig pár használat után el is dobják őket, hiszen használhatatlanná válnak- rendkívül rövid időperiódus alatt kidobják, leselejtezik.
Mindezen mesterségesen kreált divatigények óriási túltermelést eredményeznek, méghozzá a ruhaipar napjainkra az egyik legnagyobb szennyező a világon -egyes források szerint a globális üvegházhatást kibocsátó gázok akár 10%-ért is felelős lehet- ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy ezen valamilyen formában változtassunk.
Na de hogyan is alakult ki a gyorsdivat?
Annak érdekében, hogy megérthessük a fast fashion jelenséget érdemes történelmi kontextusba is helyezni a történteket.
Ahogy azt már fentebb olvashattátok a múlt század előtt a divat rendkívül lassú volt; a szintetikus anyagok megjelenése előtt rendkívül bonyolult és nehézkes volt a természetes anyagok, mint például a pamut, lenvászon és a bőr beszerzése, előkészítése és feldolgozás a ruhaipar számára.
Az ipari forradalmak aztán itt is jelentős változásokat vezettek be; a varró és a szövőgépekkel a ruhagyártás sokkal gyorsabb és olcsóbb lett, így egyre több ember számára vált elérhetővé a divatos ruhavásárlás, sorra nyíltak a kisebb nagyobb ruhaüzletek a vásárlók kiszolgálására.
A 70-es évek hippi mozgalmai hatására aztán újfajta áramlat jelentkezett és a ruházkodás egyúttal az önkifejezés egyik sajátos formájává vált, itt azonban még mindig nem volt éles különbség a magasdivat és az ún. utcai, tömegdivat között.
Ahogy azt az első pontban is említettük a 90-es évek végén, illetve a 2000-res évek eleje az olcsó divat aranykorának számított.
Olyan ikonikus divatáruház- láncok emelkedtek fel, mint a H&M, a ZARA vagy akár a C&A, amelyek rendkívül gyorsan átvették az uralmat az óriási és folyamatosan cserélődő kollekcióikkal, amelyek a legnevesebb divatáruházak darabjait másolták és gyorsan és sokkal olcsóbban utánozták őket.
Napjainkban az egyik legnagyobb ilyen új trónkövetelő a kínai, SHEIN, amely a mesterséges intelligencia és egyéb az online vásárlások során bekövetkező innovációk segítségével hódít folyamatosan új piacokat.
Hogyan ismerhető fel tehát a fast fashion?
A fentieket összegezve tehát a legfontosabb elemei a gyorsdivatnak a következők:
- Több tízezer stílus és kollekció, amelyek a legújabb divatot követik vagy az éppen aktuális trendekre hajaznak.
- Rendkívül rövid átfutási idő a gyártás és a piacra kerülés között, például a SHEIN esetében akár a gyártást követő pár órán belül vásárolhatunk vagy akár le is állíthatják a gyártást, ha éppen a belső mérések azt mutatják nem érdemes gyártani
- Offshore gyártás: többnyire a legalacsonyabb bérszinten lévő országokban gyártatnak, ahol sok esetben a legalapvetőbb emberi jogi vagy biztonsági garanciák is hiányoznak. Jellemzők még a rendkívül bonyolult és nehezen visszafejthető ellátási láncok is.
- A legfontosabb pedig az olcsó, de gyenge minőségű anyaghasználat, mint például a nylon és a poliészter- az ilyen ruhák rendkívüli sebességgel veszítenek színükből, akár már 1-2 mosást követően kifakulhatnak, kinyúlhatnak- így sajnos nagy valószínűséggel a szemétben landolnak.
Bizonyára kitalálhattad, hogy a Zöldruha kínálatában mi nem számolunk a fast fashion által született darabokkal, ami mögött az etikai és morális háttér mellett rendkívül praktikus érvek is szólnak; a kinyúlt és kifakult darabok garantáltan nem mennének át a Zöldruha szigorú és alapos minőségátvizsgálásán.
A Zöldruha név hallatán garantáltan biztos lehetsz, hogy időtálló tartós és minőségi darabokkal találkozhatsz.